„A szabály semmit sem ér, ha elhatározásszerűen viseled, ha komoran és konokul csörömpöl rajtad; a szabály akkor jó, ha érzéseidbe ivódik és finoman, hajlékonyan támogat.”                         Weöres Sándor

1. Bevezető

I.1. A Házirend tartalma

A 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 25.§ (2) bekezdés alapján a házirend határozza meg a tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül- a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

A házirend előírhatja az iskolába a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, vagy a bevitel bejelentését. A tanulói jogviszonyból adódó kötelezettségekhez és a jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti.[Kn.tv.25.§(3)]

A Házirend a 20/2012 (VIII.31.)EMMI rendelet 5.§ tartalmi szabályozása alapján készült. 

 

I.2. A Házirend hatálya

A házirendet a nevelőtestület a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének kikérésével fogadja el. [Kn.tv.25.§(4); 48.§(4)]

A házirend előírásai a tanulói jogviszony létrejöttétől, a beiratkozás napjától érvényesek.[Kn.tv.50.§(1)]

A tanuló kötelessége, hogy betartsa a Házirendben foglaltakat. [Kn.tv. 46.§ (1) h) pont]

A Házirend betartása az intézményben mindenki (tanuló, szülő, pedagógus, egyéb dolgozó, látogató) számára kötelező.[ 20/2012 (VIII.31.)EMMI 129.§]

 

1.3. A Házirend nyilvánossága

A házirend nyilvános.[Kn.tv.25.§(4)] Hozzáférhető az iskola könyvtárában és honlapján,  valamint a bejárat mellett és az osztálytermekben kifüggesztve.

A szülő joga, hogy megismerje a házirendet [Kn.tv.72.§ (5) a)], ezért  az iskolai beiratkozáskor a Házirend hozzáférhetőségéről tájékoztatást kap.

A Házirend változása a szülői értekezlet témája.

 

1. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása

 

A Házirend a tanítási órákról és a kötelező tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást szabályozza.

Beteg tanuló, az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát. Ha a pedagógus vagy a védőnő a tanulót betegnek találja, haladéktalanul értesíti a szülőt, aki gondoskodik az orvosi ellátásról. 

Ha a tanulónak az igazolt és igazolatlan hiányzása egy tanítási évben a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, és emiatt évközben a tanulmánya érdemjeggyel nem volt értékelhető, a tanévet ismételni köteles, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsgát a tantestület akkor tagadhatja meg, ha

a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórát. .[20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet 51.§(8)]

 

II.1. Igazolt hiányzás

A tanulónak a tanóráról, a tanórán kívüli, valamint a pedagógiai programban előírt kötelező iskolán kívüli foglalkozásról történő hiányzását írásbeli szülői (tájékoztató füzet) vagy orvosi igazolás alapján igazolt hiányzásnak tekintjük.

A szülőnek a tanuló hiányzása első napján értesítenie kell az osztályfőnököt.

A szülő évente 4 nap hiányzást igazolhat.

Egyéb okból – a szülő írásbeli kérelmére – legfeljebb 1 hét időtartamra az osztályfőnök, ennél hosszabb idejű távolmaradásra az iskola igazgatója adhat engedélyt.

Az igazolást. a hiányzást követő első tanítási napon  az osztályfőnöknek kell bemutatni.

A távolmaradás miatti tanulmányi elmaradást a tanárok által meghatározott időpontig pótolni.

 

II.2. Késés

A tanítási órák, foglalkozások kezdetére a tanulónak a tanóra, a foglalkozás helyszínén felszerelésével és tájékoztató füzetével együtt kell tartózkodnia. A késések időtartama összeadódik, és 45 percenként 1 igazolatlan órának számít. 

Rendkívüli, vagy különösen indokolt esetben (pl. rendkívüli időjárás, közlekedési akadály, orvosi vizsgálat) – a szülő tudtával –  az osztályfőnök igazolhatja a késést..

Tanuló a tanóráról késése miatt nem zárható ki.

A rendszeres késés és/vagy igazolatlan mulasztás a magatartás jegy megállapításába beleszámít. 

 

II.3. Igazolatlan hiányzás

Igazolatlan a hiányzás, ha a tanuló nem beteg, és a távollétet előre nem jelentették be, ill. ha azt a tanuló a hiányzást követő első osztályfőnöki óráig nem igazolja. 

Az osztályfőnök a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, valamint a nem tanköteles tanuló 10 igazolatlan órája esetén értesíti a szülőt. Ha az értesítés eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a gyermekvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével keresi meg a szülőt.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanévben eléri a 10 órát, az igazgató értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanévben eléri a 30 órát, az igazgató ismételten értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és az általános szabálysértési hatóságot.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanévben eléri az 50 órát, az igazgató értesíti a tanuló tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt.[20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet 51.§]

 

III. A tanulók véleménynyilvánításának, 

rendszeres tájékoztatásnak rendje és formája

 

A tanuló joga, hogy

• az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről; 
• tájékoztatást kapjon, és javaslatot tegyen a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről;
• kérdést intézzen az iskola vezetőihez, tanáraihoz, az osztályképviselőhöz, és arra 15 napon belül érdemi választ kapjon.

 

A tanulói véleménynyilvánítás és kérdésfeltevés fórumai:

• az osztályfőnöki óra,
• igazgatói fogadóra,
• tanórai szünet,
• a szaktanárral egyeztetett időpont.

 

A tanulók tájékoztatása az iskola működési rendjéről a az osztályfőnök, a szaktanárok, osztályképviselő közvetítésével, valamint az iskolagyűlés, a honlap és az iskolában elhelyezett különböző hirdetményeken keresztül valósul meg.

 

1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

 

A nevelőtestület a tanulmányi munkában elért kiemelkedő eredményért, a magatartási és szorgalmi követelmények kimagasló teljesítéséért, a kiváló közösségi munkáért, illetve az iskola hírnevének erősítéséért sajátos értékelő-motiváló rendszert épített ki, melynek megjelenési formái az életkori sajátosságokhoz igazodik. alapegységei 1. osztályban babszem, 3. osztályban „babérka”, 4. és 5. osztályban babérmatrica.

 

Az alapegységek a következőkért adhatók:

 

• iskolai rendezvények előkészítése, szervezése, ill. részvétel;
• folyamatosan kiemelkedő tanórai munka;
• kimagasló tanulmányi teljesítmény;
• az iskola képviselete;
• osztályközösségi tevékenység;
• egymás segítése;
• és bármilyen más, morális szempontból példaértékű viselkedés.

 

Az alapegységek gyűjtése után azok különböző előjogokra válthatók, például:

 

• iskolai büfé vezetése
• babérkocsi használati joga
• zeneszerkesztés a zenés szünetben
• az osztály vezetése épületen belül és kívül
• tanársegéd
• elsősök mentorálása.

 

1. A tanulót fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

 

V.1. A tanuló kötelezettsége, hogy 

• eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – a tanulmányi kötelezettségének
• megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 

 

Általános kívánalmak

Az általános emberi együttélési szabályokat mindenkinek be kell tartania, a valós és virtuális közösségi tereken egyaránt. Nem megengedett az önbíráskodás, tisztelni kell a tanárok és a társak emberi méltóságát. Tilos az iskolába hozni olyan tárgyakat, amelyek az iskola által képviselt nevelési értékekkel ellentétesek, amelyek a tanulók érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésére, egészségére negatív hatással lehetnek. Tilos olyan kifejezéseket használni, amely mások emberi méltóságát sérti. 

 

V.2. Fegyelmező intézkedések

A tanulói kötelességek, vagy a Házirend előírásainak megszegése fegyelmező intézkedést von maga után.

A fegyelmező intézkedések fokozatai a vétség súlyosságát figyelembe véve:

• 1 alapegység elvétele
• 3 alapegység elvétele
• 5 alapegység elvétele
• 10 alapegység elvétele 
• több alapegység elvétele
• az összes alapegység elvétele
• megszerzett előjog visszavonása.

 

1. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

 

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli és három szóbeli vizsgát tehet. A vizsgák között a legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.

 

VI.1. Osztályozó vizsga

Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

• felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
• engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
• ha mulasztásai miatt évközben érdemjeggyel nem volt értékelhető, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
• a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az iskola helyi tanterve tartalmazza. 

Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót az igazgató vagy megbízottja írásban tájékoztatja.

 

VI.2. Javító vizsga

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha

• a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
• az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A javítóvizsga az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezhető

 

VI.3. Független vizsgabizottság előtti vizsga

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. 

• A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a mulasztás miatti osztályozó vizsga esetén az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. 
• A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
• A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.[20/2012. (VIII.31. EMMI rendelet 73.§]

 

VII. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek 

 

Tanórai és szüneti  rend – ALSÓ TAGOZAT
Óra/szünet	Kezdete	Vége	Megjegyzés
1. óra	8.30	9.15
szünet	9.15	9.30	reggeli
2. óra	9.30	10.15
szünet	10.15	10.30	udvar
3. óra	10.30	11.15
szünet	11.15	11.30
4. óra	11.30	12.15
5. óra	12.15	13.15	ebéd, udvari játék
szünet	13.15	13.30
6. óra	13.30	14.15
szünet	14.15	14.30
7.óra	14.30	15.15
szünet	15.15	15.30	uzsonna
8.óra	15.30	16.15

 

 

Tanórai és szüneti  rend – FELSŐ TAGOZAT
Óra/szünet	Kezdete	Vége	Megjegyzés
1. óra	8.30	9.15
szünet	9.15	9.30	reggeli
2. óra	9.30	10.15
szünet	10.15	10.30	udvar
3. óra	10.30	11.15
szünet	11.15	11.30
4. óra	11.30	12.15
5. óra	12.25	13.10
szünet	13.10	13.30
6. óra	13.45	14:30
7.óra	14:30	15:30
szünet	15.30	15:45	uzsonna
8.óra	15:45	16:15

A főétkezés után az iskolai munkarend biztosítja a hosszabb szünetet.

Ha az osztály, csoport munkarendje a fentiektől eltér, arról az osztályfőnök, szaktanár tájékoztatja a tanulókat és szüleiket. Eltérő munkarend, foglalkozási rend esetén sem lehet a tanítási órák időtartama 60 percnél több. 

 

VIII. Az iskolai, tanulói munkarend

 

Tanítás nap kezdete

Az iskolába az első tanítási óra előtt 15 perccel (8.15-re) kell beérkezni.  Az iskola reggel 7 órától van nyitva, 7.30-tól igénybe vehető a reggeli ügyelet.

 

Tanítás vége

A hazajárós tanulók a tanulószoba illetve szakkör után a szülők írásbeli nyilatkozata szerint, egyedül vagy nyilatkozat nélkül szülői kísérettel mehetnek haza. 

 

1. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje

Tájékoztatás

• Az iskola a tanulók szüleivel írásban a tájékoztató füzeten keresztül tart kapcsolatot. 
• Ha a tanuló bármilyen rendkívüli eseményt észlel, (pl.: baleset, rongálás, verekedés, tűz, stb.) haladéktalanul szólni köteles a leggyorsabban elérhető pedagógusnak.

Témazáró

A szaktanárnak a témazáró dolgozat időpontját 5 nappal korábban közölnie kell a tanulócsoporttal. Egy nap csak egy témazáró dolgozatot lehet a tanulókkal íratni. A tanulónak az írásbeli dolgozatokat kijavítva 10, rendkívüli esetben 15 munkanapon belül meg kell kapni a szaktanártól. Ellenkező esetben a témazáró a tanuló kérésére hatályát veszíti, érdemjegye nem beszámítható.

Szakkörök

Az iskola azt a szakkört szervezi meg, amelyen legalább tíz tanuló vesz részt. 

 

1. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje

 

A tanuló kötelessége, hogy

• életkorához, fejlettségéhez mérten közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában,. [Nk.tv. 46.§)]

Tanterem

A tanuló kötelessége, hogy az általa használt padban, szekrényben, polcon rendet tartson. 

Benti cipő használata novembertől indokolt.

A tanulók a saját tantermükben az osztályfőnök irányítása, kérése szerint ügyeljenek a rendre és a tisztaságra. Vegyenek részt a tanterem díszítésében, aktualizálják a faliújságot. 

 

Ha a tanítási óra, foglalkozás más osztály termében vagy szaktanteremben van, akkor különösen ügyelniük kell a rendre, az ott található felszerelésre.

 

Berendezés

A tanuló az épület berendezési tárgyait, felszerelésit, eszközeit csak rendeltetésszerűen használhatja. 

 

Tornaterem

A tornaterembe utcán hordott cipőben, valamint enni- és innivalóval bemenni nem szabad.

Ékszerek használata az itt folyó órákon balesetveszélyes.

 

Ebédlő

Az ebédlőben tisztán, halkan étkezzünk.

 

Az iskolába hozott tárgyak

Mobiltelefont csak kikapcsolt állapotban, táskában lehet tartani. A telefon a tanítási idő végeztével, 15.15-től lehet bekapcsolni. Más hangi és képi anyagot előállító elektronikai eszközt az iskolába csak iskolai feladatok elvégzése esetén és érdekében lehet behozni és használni, a pedagógus engedélyével. Más esetben az eszközt a tanár kérésére át kell adni, és az csak a nap végén a szülőnek adható vissza.

 

Udvar

Az udvaron csak tanári engedéllyel és felnőtt felügyelete mellett tartózkodhatnak a tanulók délelőtt és délután egyaránt. 

 

Baleset- és tűzvédelem

Az osztályfőnökök a tanév első tanítási napján tájékoztatják a tanulókat azokról a baleset- és tűzvédelmi szabályokról, melyeket a testi épség védelmében kötelesek betartani. Ezek közül a legfontosabbak:

• a tanulók viselkedésükkel nem veszélyeztethetik társaik testi épségét,
• tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot (gyufa, petárda, öngyújtó, stb.) tilos az iskolába hozni és az iskolán kívüli programokra elvinni tilos

 

1. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó,

 iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

 

A tanuló kötelessége, hogy közreműködjön a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. [Nk.tv.46.§ ]

Az iskolán kívüli programokon a Házirend előírásai érvényesek.

A rendezvény helyszínéről a csoportot csak a felügyelő pedagógus engedélyével lehet elhagyni.

Tanórán és egyéb iskolai rendezvényen is be kell tartani a személyiségi jogokat. Egymásról, más személyről hang- és képfelvétel csak az érintett személy belegyezésével készíthető. A személyes adatok védelme mindenkit megillet. 

Az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken az osztályfőnök előzetes tájékoztatása alapján, ünnepi öltözékben kell megjelenni (sötét szoknya vagy nadrág, fehér minta és felirat nélküli ing vagy blúz, alkalomhoz illő cipő). 

 

XII. Tanulói jogviszony létesítése

 

1. a) felvétel útján

A 20/2012 (VIII.31.) rendelet 22.§ (2) alapján a tanköteles gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első osztályába.

A felvételről meghatározott szempontok alapján a pedagógus testület és a szülők egybehangzó véleménye dönt.

 

1. b) átvétel útján

Tanuló átvételére a tanítási év során bármikor van lehetőség. Átvételi eljárásnál legalább 5, legfeljebb 20 tanítási próbanap alkalmazható. Az átvételi eljárás szempontjai megegyeznek a felvételi eljárásban alkalmazott szempontokkal.

 

A csoportba sorolás szempontjai:

A tanulócsoportok kialakítása során törekszünk a fiú-lány, ill. az egyéni fejlesztésre szoruló tanulók harmonikus arányának kialakítására.

 

A Házirendet az iskola nevelőtestülete a 2014. augusztus 31-én megtartott 

nevelőtestületi értekezleten megtárgyalta és elfogadta.

A Házirend előírásai 2014. szeptember 1-jén lépnek életbe.

 

Budapest, 2014. szeptember 1.

 

                                        igazgató