Szervezeti és működési szabályzat

  1. Általános rendelkezések

 

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó

rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik.

A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti

felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály

nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és

feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása

feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb

alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak

megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával,

részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit,

létesítményeit.

A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös

érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén

  1. a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese – munkáltatói

jogkörben eljárva – hozhat intézkedést;

  1. b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van

lehetőség;

  1. c) a szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola

dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s

ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el

az iskola épületét.

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények,

kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

 

  • évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
  • évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
  • évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
  • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
  • 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről
  • 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

 

  1. Az intézmény szakmai alapdokumentuma szerinti feladatai

Az intézmény neve: Babérliget Általános Iskola

Címe: 1021 Budapest Tárogató u. 2-4.

Oktatási azonosítója: 202925

Szakmai alapdokumentum kelte: 2014.

Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje

Alapító: Babérliget Alapítvány

Fenntartó: Babérliget Alapítvány

Tipusa: általános iskola

Köznevelési és egyéb feladata:

– általános iskolai nevelés és oktatás

– nappali rendszerű iskolai oktatás

– sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelés és oktatása:

mozgásszervi (ép értelmű mozgáskorlátozott)

érzékszervi (ép értelmű látás- és hallássérült)

beszédfogyatékos

autizmus spektrum zavarral küzdő

egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási) zavarral küzdő tanulók iskolai nevelése-oktatása

 

maximális létszám: 192 fő

 

  1. Az intézmény szervezeti felépítése

Az általános iskola rendszerének felépítése

Az iskola egységes szervezeti rendszerű intézmény, amelyet az iskola intézmény vezetője

(továbbiakban igazgató) vezet, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője.

Az intézmény egységes szervezeti egységként működik.

 

A nevelőtestület tagjai: pedagógusok és a pedagógus munkát közvetlenül segítő felsőfokú

végzettséggel rendelkező munkatársak.

 

3.1 Az intézmény vezetője

Az intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az

intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

 

A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések

tekintetében jogkörét jogszabályban előírtak megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási

intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

Feladatai különösen:

– felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért;

– gondoskodik az intézmény pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi,

valamint módszertani feltételeiről;

– gyakorolja a ráruházott munkáltatói jogkört;

– jogszabályok szerint gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört;

– irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés

folyamatosságát és gazdaságosságát;

– gondoskodik a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos, valamint a

munka- katasztrófa- és tűzvédelmi feladatok ellátásáért felelős személy kijelöléséről;

– dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat jogszabály

vagy az SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe;

– ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat.

A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére.

 

Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője jogosult.

Az intézmény hivatalos iratai az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével

érvényesek a jogszabályi rendelkezések alapján.

 

3.2 A pedagógiai munka ellenőrzése

A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:

  • az osztályfőnökök,
  • a pedagógusok.
  • a pedagógusok munkáját közvetlenül segítők

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a tanáriban kell őrizni.

 

 

  1. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

 

4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló –

alapdokumentumok határozzák meg:

  • az alapító okirat
  • a szervezeti és működési szabályzat
  • a pedagógiai program, helyi tanterv
  • a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi

dokumentumok:

– a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

– egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

 

Az alapító okirat

Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el.

 

A pedagógiai program

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató

munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény

számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

  • az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1)
  • bekezdésében meghatározottakat,
  • az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított

tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket,

  • az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét
  • az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit,
  • a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma

értékelésének, minősítésének formáját,

  • a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
  • a pedagógusok helyi intézményi feladatait,
  • az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
  • a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
  • a tanulóknak, szülőknek az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
  • a tanulók egészségnevelésének programját, szükséges módszereket.

 

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az

érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az alapító jóváhagyásával

válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézmény honlapján.

Az iskola pedagógusai munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

 

4.2 Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok

figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a

nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre

beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó

értekezleten kerül sor.

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

  • a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
  • a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai
  • tankönyvellátás rendjéről.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai

tankönyvellátás rendjét a szakmai vélemények kikérésével évente – az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig.

Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása

megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés

elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell

meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorolnak a szülők. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

 

4.3 A tankönyvellátás célja és feladata

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott

tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a

továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladata:

  • a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

 

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a

tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.

 

Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek

beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában

teszi közzé.

 

A tankönyvfelelős megbízása

Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a

különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi.

 

Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a

felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév

tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő

személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos

feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri

feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről.

 

A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

Az iskola írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről

szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a

továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további

kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

 

A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni,

hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15

nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés

ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az

igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.

Az iskola megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl.

 

A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap

benyújtásakor be kell mutatni.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok

bemutatása szükséges:

  • a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)
  • ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt
    • tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,
  • sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;
  • rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

 

Az étkezési és tankönyvtámogatási igénylő lapok kitöltése kötelező, ezeket az iskola

biztosítja az igénylők részére. A kitöltött igénylő lapokat a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott kolléga gyűjti.

 

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen

alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

 

Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján

elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható.

 

Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján,

illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

 

 

4.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI

rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola technikai személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e.

Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek

személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a titkárság dolgozóinak. Az értesített vezető vagy titkársági dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

 

A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az épület tűzjelzőjének szaggatott jelzésével történik.

 

Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek

megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az udvar, utca. A felügyelő tanárok a náluk lévő

dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó

tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a

tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.

 

A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles

bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben

tartózkodni tilos!

 

A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A

bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás

meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

 

  1. Az intézmény munkarendje

5.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

A vezető nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje:

Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben

a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezető nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje az alábbi:

A pedagógus a kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez

szükséges időtartamon túlmenően nem köteles az oktatási intézményben tartózkodni.

Az oktatási intézményben biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak.

 

  1. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat, kötött

munkaidejük 32 óra. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény

hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja.

Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben

lehetséges.

 

A pedagógusok munkaidejének kitöltése: A mindenkori hatályos jogszabályok

szerint:

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató

munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással

összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók

munkaideje tehát két részre oszlik:

  1. a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,
  2. b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

 

Az alap óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

– a tanítási órák megtartása

A pedagógusok alap órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez

kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező

tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok

beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. az érvényes jogszabályok

szerint.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását a tantárgyfelosztás az

órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend

készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. Ezt követően a

pedagógusok érdekeit veszi figyelembe az igazgató.

 

A kötött munkaidőben (32 óra) ellátott feladatok különösen a következők

  1. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött

részében

1.1 foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

1.2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

1.3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének

megszervezése,

1.4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő

feladatok végrehajtása,

1.5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és

egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,

1.6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

1.7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

1.8. eseti helyettesítés,

1.9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

1.10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

1.11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

1.12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,

1.13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

1.14. a nevelőtestület munkájában történő részvétel,

1.15. munkaközösség-vezetés,

1.16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,

1.17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

1.18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,

1.19. hangszerkarbantartás megszervezése,

1.21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített,

tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.

 

  1. Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai

foglalkozás, amely

2.1. szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,

2.2. sportkör, tömegsport foglalkozás,

2.3. egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

2.4. egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

2.5. napközi,

2.6. tanulószoba,

2.7. tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

2.8. pályaválasztást segítő foglalkozás,

2.9. közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás

2.10. diákönkormányzati foglalkozás

2.11. felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos,

közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a

tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek

működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,

2.12. tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny,

bajnokság, valamint

2.13. az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem

valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.

 

  1. Intézményen kívüli feladatok

A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai

szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható

feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy

melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

  1. a) a tanítási órákra való felkészülés,
  2. b) a tanulók dolgozatainak javítása,
  3. c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
  4. d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
  5. e) különbözeti, osztályozó, javító vizsgák lebonyolítása,
  6. f) kísérletek összeállítása,
  7. g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
  8. h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
  9. i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
  10. j) felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
  11. k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
  12. l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői,

diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,

  1. m) a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
  2. n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
  3. o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
  4. p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
  5. q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
  6. r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
  7. s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
  8. t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
  9. u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
  10. v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,
  11. w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
  12. x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
  13. y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

 

Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok

meghatározása:

A pedagógusok a kötött munkaidőben lévő feladataikat az iskolában, illetve iskolán kívüli

iskolai programok, foglalkozások keretében kötelesek ellátni:

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint

határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok

ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési

törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött

munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus

maga dönthet.

5.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató

állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

 

Tantárgyfelosztás, órarend

A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján

készül. Elkészítésénél az alábbi elveket vesszük figyelembe:

  • óraszámok,
  • a pedagógus személyisége és az osztály közössége lehetőleg feleljen meg egymásnak,
  • arányos terhelés,
  • egyéni kívánságok.

– A tantárgyfelosztást az intézmény vezetői állítják össze, a nevelőtestület véleményezi.

– Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Az órarendet – a pedagógusokkal egyeztetve

– a feladattal megbízott igazgatóhelyettes állítja össze az alábbiak figyelembevételével:

a tanulócsoportok heti optimális terhelése,

  • napi egyenletes terhelés,
  • tantárgyi speciális követelmények,
  • tömbösítés,
  • bontott csoportok szervezése.

 

A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a

munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén)megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:45 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni/a nevelőtestület tagjainak számára elérhetővé tenni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni.

 

Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet

engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől

eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások)

elcserélését az igazgató engedélyezi.

 

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén szakszerű

helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra

(foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

 

A pedagógusok számára – az óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő

rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja.

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen

osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül

visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében

elvégzendő feladatokról.

 

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt

tanítási órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával

összefüggő további feladatokból áll.

 

5.4 Az intézmény pedagógusmunkát közvetlenül segítők munkarendje

Az intézményben a pedagógusmunkát közvetlenül segítők munkarendjét a jogszabályok

betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg.

Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő

figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt

kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A munkarendet az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, a pedagógusmunkát közvetlenül segítők esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

 

5.5 Munkaköri leírás-minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő öt napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

 

Munkaköri leírások: tanító, tanár, (- napközis nevelő), osztályfőnök, iskolatitkár, fejlesztőpedagógus

 

Általános tanítói, tanári:

Munkaköri leírás 2014/15

  1. Intézmény: Babérliget Általános Iskola
  2. Személyi és szervezeti rendelkezések:
  3. Dolgozó neve:

és végzettsége:

  1. Munkahelye: Babérliget Általános Iskola
  2. Munkakör megnevezése: tanító/tanár

Feladata:

  1. Munkakör kiterjed: pedagógiai program szerint
  2. Munkaidő tartalma: 40 óra
  3. Kötött munkaidő: 32 óra
  4. Ügyeleti szolgálatra való behívhatóság: a törvényi előírások szerint
  5. Helyettesítését tartós távollét esetén elrendeli: intézményvezető
  6. Közvetlen felettese: intézményvezető helyettes
  7. Közvetlen beosztottja: –
  8. Munkáját az éves munkaterv a tantárgyfelosztás és az órarend alapján végzi.

III. Jogok, feladatok és kötelezettségek:

  1. Jogai:

A pedagógusnak joga, hogy:

– a pedagógiai program és a NAT alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit

megválassza;

– a helyi tanterv és a NAT alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével tesz

javaslatot az általa alkalmazandó tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről;

– az iskola világnézeti és vallási semlegességének megtartásával saját világnézete és értékrendje

szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására

kényszerítené vagy késztetné a tanulókat;

– irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét;

– hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez;

– a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának

tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat;

– szakmai ismereteit, tudását szervezett, jogszabályban meghatározottak szerint továbbképzésben

gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában;

– szakmai egyesületek, szervezetek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és

országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában;

– személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák,

nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.

 

  1. A pedagógus feladatai, kötelezettsége

A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri

kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Nemzeti Köznevelési Törvény és kapcsolódó jogszabályok,

az iskolai szabályzatok továbbá az intézményvezető, illetőleg a felettes szerveknek az

intézményvezető útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján,

módszereinek szabad megválasztásával végzi.

A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli tanító tevékenységgel kötött és

tanítással kötött időt követő teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint

nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek (tanító, tanár) megfelelően minden nevelőre

kötelezően vonatkoznak, illetve személyére vonatkoznak.

A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásait a 2013-2014. tanév intézményi munkaterve, a

tantárgyfelosztás és órarend szerint látja el.

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.

Tanítási, egyéb foglalkozási órán minőségi munkát végez.(felkészülés, szervezés, ellenőrzés,

értékelés).

Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel.

A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel.

Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. Tanévenként tanmenetet készít.

A tanmenetet az intézményvezető által meghatározott időpontban a munkaközösség vezető

véleményével az intézményvezetőnek jóváhagyásra bemutatja. Saját tanmenettel minden

pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni.

Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 14 napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat.

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben

kötelessége különösen, hogy:

– a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse;

– a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét,

tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a

gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos

helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz;

– a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket

átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet

szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye;

– tanórai, tanórán kívüli, napközis, egyéb foglalkozásokat tart, ügyeleti, kísérési és helyettesítési

feladatokat lát el;

– közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében;

– a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;

– a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt

figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében

intézkedést tart szükségesnek;

– a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,

– nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését;

– ismerje az iskola szervezeti és működési szabályzatát, pedagógiai programját, házirendjét és egyéb

szabályzatait és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el;

– az iskolai rendezvényeken aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa:

  • iskola éves munkatervében vagy a havi eseménynaptárban meghirdetett azon eseményeken, amelyek a tanév során zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges,
  • az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten),
  • szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon részt vegyen, azokat megszervezze.

A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoport-vezetői

feladatok ellátására a megbízást az iskola intézményvezetőtől egy adott tanévre kapja. A feladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A tantárgyak tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők:

– a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre (ezt legalább havi bontásban, elektronikus és kinyomtatott formában az iskolában megjelölt megfelelő helyén kell elhelyezni);

– a tantárgy pozitív attitűdjének kialakítása;

– tantárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés,

– közművelődési tevékenység szervezése;

– a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról;

– a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, iskolai rendezvényekről;

– az osztályfőnök és más tanítók, tanárok tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel,

– a beiskolázás és a pályaválasztás figyelemmel kisérése, pedagógiai segítése,

– alkotó együttműködés, – a tennivalók koordinálása – a szülői munkaközösséggel, szakmai,- napközis munkaközösséggel, a gyermekvédelmi feladatot ellátókkal, stb.

 

A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája, valamint első feladata előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia, a tanítási órákra a jelzőcsengetéskor el kell indulnia. A tantermek nyitásáról, zárásáról gondoskodnia kell. Az adott tanteremben utolsó óra befejeztével külön figyelnie kell arra, hogy a tanterem takarításra alkalmas legyen (a felszerelés elpakolása, a székek felrakása, nagyobb szemét összegyűjtése stb.)

A tantárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása, a tanulói étkezés felügyeletében való közreműködés.

 

Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, a pedagógiai program és a megfelelő tankönyvek alapján, illetve a követelményeket figyelembe véve. Tanítási órán, egyéb foglalkozáson minőségi munka végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés).

A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő, gyakornok nevelőknél kötelező. A helyettesítést szakszerűen, a tanmenetek felhasználásával végzi.

 

Távolmaradása esetén időben (az adott napon a munkaideje kezdetéig), előre értesíti az

intézményvezetőt vagy helyettesét és gondoskodik, arról, hogy a tanmenet, a tankönyv, a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon. A megállapított munkaidőt munkában, munkára alkalmas állapotban tölteni köteles.

 

Törekednie kell a feladata végrehajtása során a színvonalas munkavégzésre, s mindent meg kell tennie az oktató – nevelő munka eredményes végzésére.

 

Munkája során harmonikus, korrekt együttműködésre kell törekednie az intézmény más dolgozóival.

 

Köteles megőrizni, illetéktelen szervnek, személynek ki nem szolgáltatni a hivatalosnak minősített titkot.

 

A megállapított munkaidőt munkában, munkára alkalmas állapotban tölteni köteles.

 

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.

 

Írásbeli munkájára gondot fordít.

 

A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat.

 

Félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tárgyból kötelező).

 

Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező.

 

Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, telefonszám, email cím, szabadság idején a

tartózkodás helyét, stb.) az intézményvezetőnek azonnal jelenti.

 

Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel.

 

Ügyeleti feladatok ellátása.

 

Alkotó módon részt vállal:

– a nevelőtestület újszerű törekvéseiből,

– a közös vállalások teljesítéséből,

– az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből,

– az iskola hagyományainak ápolásából,

– tanulók folyamatos felzárkóztatásából,

– a tehetséggondozást szolgáló feladatokból,

– pályaválasztási feladatokból,

– a gyermekvédelmi tevékenységből,

– a tanulók egész-napos foglalkoztatásának tervezéséből,szervezéséből,irányításából,

– a diákönkormányzat kialakításából,

– az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből,

– a különböző szintű mérési, értékelési feladatokban,

– a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken,

– minőség fejlesztéssel kapcsolatos folyamatjellegű feladatban való részvétel.

 

  1. Adminisztratív, ügyviteli feladatok

Adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája,

tervezés, értékelés, beszámolás, adatszolgáltatás tesz szükségessé, illetve az érvényben

lévő szabályzatok, jogszabályok előírnak, utasítás szerint. Alkalmazza az iskola egységes iratait.

– adatszolgáltatás, statisztikák, készítése az iskolai feladatairól, tanuló csoportjaival, osztállyal

kapcsolatosan, ezeket a tanév során folyamatosan gondozza, frissíti,

– adatszolgáltatás, statisztikák, beszámolók készítése az iskolai feladatairól, tanuló

csoportjaival, osztállyal kapcsolatosan félévkor, a tanév végén, továbbá szükség szerint vezetői kérésre,

– köteles munkaidő nyilvántartó lapot vezetni hetente

– köteles jelenléti ívet vezetni naponta.

  1. A pedagógusok munkaidejének beosztása (a mindenkori hatályos jogszabályok szerint
  2. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1.1 foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

1.2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

1.3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének

megszervezése,

1.4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő

feladatok végrehajtása,

1.5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb

foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,

1.6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

1.7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

1.8. eseti helyettesítés,

1.9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

1.10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

1.11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

1.12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,

1.13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

24

1.14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,

1.15. munkaközösség-vezetés,

1.16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,

1.17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

1.18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,

1.19. hangszerkarbantartás megszervezése,

1.20. különböző feladat ellátási helyekre történő alkalmazás esetében az utazás, valamint

1.21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy

egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.

 

  1. 2. A neveléssel-oktatással kötött, tanórai és nem tanórai foglalkozását a tantárgyfelosztás szerint tartja.

A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha

kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el.

  1. Általános rendelkezések:

A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének.

A dolgozó jogosult az intézményi vagyont sértő, károsító, balesetveszélyes bármely cselekmény,

mulasztás esetén bejelentés megtételére.

Munka alkalmassági egészségügyi vizsgálaton való részvétel az előírások szerint.

További jogait a hatályos jogszabályok ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák.

Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:

a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;

kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;

köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;

anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és

hibákért.

Felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre

az intézmény vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör

részeként vagy külön díjazás ellenében történik.

VII. Hatályba lép: 2014. szeptember 02.

Hatályos : 2015. augusztus 31.

Budapest, 2014. szeptember 02.

Jóváhagy: …………………………………………..

Demeter Róbert

intézményvezető

VIII. A munkaköri leírásban szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve

kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Budapest, 2014. szeptember 02.

Átvettem: ………………………………………………

Aláírás

 

Fejlesztő pedagógus/Gyógypedagógus

Név:

Végzettség: Gyógypedagógus

Munkakör megnevezése: gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus

Feladata: fejlesztő órák megtartása

Heti kötött munkaideje  4 óra

  1. A MUNKAKÖR CÉLJA:

A BABÉRLIGET ÁLTALÁNOS ISKOLA tanulói között beilleszkedési,

tanulási nehézségekkel,magatartási rendellenességekkel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók pedagógiai ellátása, terápiás megsegítése, szakvélemény előkészítése.

  1. MUNKA TERÜLETEI:

Tanácsadás, egyéni és kiscsoportos foglalkozások vezetése, szakvélemények előkészítése.

Pedagógiai diagnosztizálás

  • pedagógiai vizsgálat alkalmával az általános képességek, részképességek, figyelem, emlékezet, gondolkodás, taníthatóság, tantárgyi ismeretek felmérését, azok életkori szinttel/osztályfok szinttel való összevetését végzi,
  • szükség esetén konzultáció a gyermek/tanuló pedagógusaival
  • amennyiben a pedagógiai vizsgálat összegzése alapján a gyermeknél/tanulónál BTM valószínűsíthető, szükség esetén további vizsgálatokat kezdeményez az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál.

Tanácsadás

  • a hozzá fordulóknak,- otthoni körülmények között is megvalósítható- ötleteket, tanácsokat,esetleg hozzáférhető szakirodalmat ajánl a felmerülő problémák kezelése érdekében.

Csoportfoglalkozások vezetése

  • A BTM-mel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fejlesztő foglalkoztatása, ez a probléma függvényében egyéni vagy kiscsoportos.

Vizsgálati, felülvizsgálati kérelmek készítése

  • tanulási és beilleszkedési nehézséggel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek pedagógiai vizsgálatát követően:
  • vizsgálati kérelmet készít szakértői és nevelési tanácsadói vizsgálatokhoz, felülvizsgálatokhoz.
  1. ADMINISZTRATÍV MUNKA
  • egyéni fejlesztési terveket készít
  • egyéni fejlődési lapokat vezet
  • feljegyzéseket vezet a foglalkozások tartalmáról
  • beszámolókat készít
  1. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK
  • részt vesz a pedagógus megbeszéléseken
  • óraszámán kívüli munkaidejét kapcsolattartásra, szakmai dokumentációra, felkészülésre, továbbképzésre, iskolai rendezvényeken való részvételre használja
  • részt vesz a munkáját segítő továbbképzéseken, önképzéséről gondoskodik
  • titoktartási kötelezettség
  • szakmai protokoll és szakmai etikai kódex alapelvei szerint jár el
  • tiszteletben tartja a hozzá fordulók méltóságát, személyiségi jogait
  • a munkavállaló feladata továbbá mindaz, amellyel a munkaköréhez kapcsolódóan, a szakképzettségével összefüggően az intézményvezető megbízza

 

A munkaköri leírásban szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve

kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Budapest, 2014. szeptember 02.

Átvettem: ………………………………………………

Aláírás

 

 

5.5.3. ISKOLATITKÁR

  1. Intézmény: Babérliget Általános Iskola
  2. Személyi és szervezeti rendelkezések:
  3. Dolgozó neve:

végzettsége:

  1. Munkahelye: Babérliget Általános Iskola
  2. Munkakörének megnevezése: iskolatitkár
  3. Munkaköre kiterjed: iskolatitkári teendők ellátására
  4. Munkaidő tartama: heti 40 óra
  5. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: a törvényi előírások szerint
  6. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: igazgató
  7. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: igazgató
  8. Közvetlen felettese: igazgató
  9. Közvetlen beosztottja: –

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok:

Feladatai:

– köteles betartani az iratok kezelésével kapcsolatosan az Iratkezelési szabályzatban, valamint

a gazdasági iroda ügyrendjében meghatározottakat,

– közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket,

– gépeli a hivatali iratokat,

– vezeti a tanulói nyilvántartásokat, végzi a kötelező adatszolgáltatásokat a személyiségi jogok

védelmével,

– elkészíti, egyezteti a tanulói statisztikákat,

– az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat, az ezzel

kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket,

– munkaviszony megszűnés esetén előkészíti az iratokat,

– a béremeléseket előkészíti, egyezteti, az átsorolásokat legépeli – fenntartó és gazdasági

szervezet, állami szervek felé -; ezeket nyilvántartja, egyezteti, illetve végzi az ezekkel

kapcsolatos adatszolgáltatásokat,

– feladata továbbá a bérgazdálkodással kapcsolatban, hogy:

_ minden hónap 28-a és 31-e között elkészítse a túlóra-jelentést,

_ megfelelő jelentést készítsen a hiányzásokról, szabadságokról,

_ kapcsolatot tartson a munkavállalókkal (ügyintézés, reklamálás esetén.),

_ intézze az évi SZJA-elszámolással kapcsolatos munkáltatói feladatokat,

_ folyamatosan vezesse a személyi bérnyilvántartó lapokat.

– a TB felé jelentéseket készít,

– vezeti a szabadság-nyilvántartást, adatszolgáltatást,

– tisztító, egyéb anyagokat rendel, kezeli a kézi raktárt,

– a telefonüzeneteket – szóban vagy írásban – átadja,

– részt vesz az év végi iskolai leltározásnál (a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint)

– kiadja, elszámolja az étkezési utalványokat és ajándékutalványok,

– érvényesíti, nyilvántartja, bevonja az igazolványokat,

– részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában.

 

Jogai:

– jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre,

– jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés

megtételre.

 

  1. Általános rendelkezések:

A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen

felettesének vagy az iskola igazgatójának.

A dolgozó jogosult az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény,

mulasztás esetén bejelentés megtételére.

További jogait a Kjt.és a köznevelési törv. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák.

Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:

_ a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;

_ kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat

betartani;

_ köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;

_ anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és

hibákért.

Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a

szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az intézményvezető jogosult. A

felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön

díjazás ellenében történik.

  1. Hatályba lép:

Budapest, 201…..

Jóváhagyom

………………….

igazgató

  1. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve

kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

Budapest,……………

………………….

aláírás

 

 

5.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendjét, időtartamát az iskola házirendje tartalmazza, melyet az iskola honlapján lehet megtekinteni.

Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a

tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben azok előtt szervezhetők.

 

Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

 

Minden tanítási napon egy a tantestület által meghatározott, ebédeltetésre kijelölt,

hosszabb szünet áll a gyermekek és pedagógusok rendelkezésére.

 

A napközi és a tanulószoba a továbbiakban együtt: a napközis foglalkozást képezi a

Nemzeti Köznevelési Törvény szerint.

  • része a nappali rendszerű oktatásnak §27 (1) a tanuló kötelessége a foglalkozásokon való részvétel és annak rendjének megtartása 46§ (1)a)d)
  • az egész napos iskolai foglalkozásokon való részvétel alól a tanulót az igazgató szülői kérésre felmentheti 55§(1)
  • a napközis foglalkozás csak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben (22-26 óra) rendelhető el az igazgató részéről 62§ (6)
  • a foglalkozások rendszabályait a házirend, a csoportvezetés elveit a helyi tanterv tartalmazza
  • a magántanuló kérelemre felvehető a napközibe 20/2012 (VIII.31) EMMI rend. 75 § m
  • a napközis foglalkozást irányító nevelők foglalkozási naplót vezetnek.

 

5.7 Az osztályozó vizsga rendjét a házirend tartalmazza.

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát

kell tennie, ha:

  1. a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
  2. b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

  1. c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az

osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

  1. d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 20%-át meghaladta és a

nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

5.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

Az intézmény egész napos iskolaként működik. Az iskola szorgalmi időben reggel 7 órától

a szervezett foglalkozások befejezéséig, gyerekfelügyelet igény szerint 17:30 óráig..

5.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

  • a tűz- és balesetvédelmi, katasztrófavédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
  • a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • az energiafelhasználással való takarékoskodásért,
  • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

 

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel

használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, tornatermét,

számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási

órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást

tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének

használatára. A szaktantermek, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez

kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok

számára kötelező.

 

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével lehet.

 

5.10 A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, épületét és az iskola parkolóját is – a

tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az

intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

Az intézmény épületén belül az intézmény munkavállalói, és az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos.

A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője.

 

5.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, katasztrófa- , munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola

közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején minden

dolgozónak, különösen azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű

balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika,

testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes

szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok

tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az

ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola

számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden

olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely

tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató végzi.

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-,

munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű

eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása

az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez

kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű

pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

 

5.12 A mindennapos testnevelés szervezése

A Nkt. 97. § (6) alapján a mindennapos testnevelés oktatás megvalósítása heti öt testnevelés

óra tantervi tervezéseként valósul meg.

A mindennapos testnevelés megszervezése a hatályos jogszabályok szerint történik.

A gyermekek számára minden tanítási napon lehetőleg 1 óra testedzést, szabadban való

mozgást (séta, kirándulás, sport, stb.) biztosítani kell.

Ennek egy része a kötelező testnevelési órán, míg másik része a szabadidős, tanórán kívül

szervezett programon keretében valósul meg.

Ösztönözni kell a diákok sportegyesületi taggá válását, de kötelezően előírni nem lehet

Az egészségügyi okból rászorulóknak – orvosi javaslatra – a jogszabályok keretei között, meg

kell szervezni a gyógytestnevelésben való részvételt. A gyógytestnevelésben való

részvétel mentesít az egyébként kötelező mindennapi testedzés alól.

A kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti rendszerességű gyógytestnevelési

foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola egészségügyi

szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek

 

5.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei,

valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb

foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei

rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell

vezetni.

 

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével az igazgatóval való egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.

A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését,

megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben

hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök

szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy

külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.

 

Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza

a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola

tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő ünnepi öltözékben és

rendben kötelesek megjelenni.

 

A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza.

A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek

részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a

felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért az adott tantárgyat tanító pedagógus a felelős.

 

A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi

követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott

pedagógus tartja.

Az iskolában kórus működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár.

Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi

és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák, zenekari próbák

meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók.

 

Fakultatív hittanoktatás: A hittan oktatás a területileg illetékes történelmi egyházak által

megszervezhető. A tanulók önkéntesen vehetnek részt, a képzett egyházi hitoktató által

tartott foglalkozásokon.

 

 

5.14 Külföldi utak, tanulmányi kirándulások rendje

A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének

szerves, pótolhatatlan része. A tanulmányi kirándulás szervezőjének az igazgatóval

előzetesen egyeztetnie kell.

 

  1. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei

6.1 Az intézmény nevelőtestülete

A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény

pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb

tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény

valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát

közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a

nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és

javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

 

6.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi értekezlet

félévi és év végi osztályozó konferencia,

tájékoztató és munkaértekezletek

nevelési és évfolyam értekezlet

rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges

problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai

életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a

nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A

nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet

az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi

szintjének elemzését, értékelését osztályozó értekezleten végzi.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével

nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott

személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén

az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott

iratanyagába kerülnek.

 

Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon

tanévzáró értekezletre kerül sor. Februárban félévi értekezletre kerül sor. Az értekezletet az

igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt

időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület.

Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi

dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető adhat felmentést.

 

 

6.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

 

Létszám(egy-egy munkaközösség min.5 fővel alakulhat) hiányában szakmai munkaközösségek még nem alakultak ki az intézményen belül.

 

6.4 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai (minőségi

kereset kiegészítés)

Az érvényes jogszabályok függvényében adható.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét az iskola igazgatója készíti el. A kiemelt

munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy

az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett

szempontok szerint – minden évben egy vagy két alkalommal osztja szét az iskola igazgatója.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a

pedagógusok kaphatják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak:

  • magas színvonalon alkalmazza a modern pedagógiai módszereket
  • magas színvonalon tervezi meg nevelő-oktató munkáját
  • magas színvonalon készíti el adminisztratív munkáját, beszámolóit, feladatait

 

Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:

  • sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,
  • órai munkáját magas színvonalon végzi,
  • eredményesen készíti föl diákjait a felvételire, versenyekre, mérésekre
  • szükség esetén részt vesz a felzárkóztató, tehetséggondozó tevékenységben,
  • rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,
  • kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,
  • tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,
  • eredményes gyermekvédelmi tevékenységet végez.

 

Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:

  • részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,
  • részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,
  • részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában.

 

Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a

felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos

feladatait eredményesen végzi:

  • hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,
  • befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,
  • folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat.

 

Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:

  • következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,
  • eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,
  • jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,
  • adminisztrációs tevékenységét pontosan végzi, betartja a határidőket
  • e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése.

 

Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:

  • rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,
  • érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,
  • részt vesz az iskola arculatának formálásában,
  • tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.
  • jó kapcsolatot tart fent a tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal és a pedagógusmunkát közvetlenül segítő kollégákkal és az iskola vezetésével

 

A kiemelt munkavégzésért adható minőségi-kiegészítés összegéből arányosan részesülhetnek

a pedagógusmunkát közvetlenül segítő dolgozók is. Lehetőség szerint az évi teljes összeg 45-

60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő

munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett

szempontrendszer alapján.

 

  1. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

7.1 Az iskolaközösség

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az

alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott

munkavállalóknak, pedagógusainak, pedagógus munkát közvetlenül segítőknek összessége.

 

7.2 A munkavállalói közösség

Az iskola nevelőtestületéből és a pedagógusmunkát közvetlenül segítő dolgozókból áll.

 

7.3 A szülői munkaközösség

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM).

Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

  • saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,
  • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),
  • a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,
  • saját pénzeszközeikből felhasználásának segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

 

7.4 Az osztályközösségek

 

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató

bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

 

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

  • A tanév kezdetére munkatervet készít.
  • Félévkor és tanév végén beszámolót készít.
  • Jogszabályok alapján, vezetői megbízásra egyéb feladatokat lát el az osztályban.
  • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
  • Segíti a tanulóközösség kialakulását.
  • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülőivel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
  • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
  • Szülői értekezletet tart.
  • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, havonta napló egyeztetést végez.
  • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
  • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, kapcsolatot
  • tart az iskola gyermekvédelmi felelősével.
  • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
  • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az
  • osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
  • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

 

7.5 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

Szülői értekezletek

Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két

szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató vagy

osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze.

 

Tanári fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként legalább két alkalommal tart fogadóórát.

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke

tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél

útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

 

A szülők írásbeli tájékoztatása

A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon, postai úton vagy emailen keresztül történhet.

Az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe tett bejegyzéssel értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a tájékoztató füzet útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről.

 

A diákok tájékoztatása

A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét

követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. Az

osztályzatok számának számbavétele havi naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok

megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt

tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot

lehet íratni.

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható. Tört

osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani.

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről.

Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást

kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő

döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság

tudomására hozni.

Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

 

Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:

  • alapító okirat,
  • pedagógiai program,
  • tanterv
  • szervezeti és működési szabályzat,
  • házirend.

 

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok szabadon megtekinthetők, illetve (az

alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az

igazgató vagy a pedagógusok adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és

szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

 

7.6 A külső kapcsolatok rendszere és formája

Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart

fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi

ellátást a fenntartó biztosítja. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi

személyekkel:

  • az iskolaorvos,
  • az iskolai védőnők,
  • az ÁNTSZ Rendes városi tiszti-főorvosa

 

Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012.

(VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi.

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az általános iskola

tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5)

bek. alapján).

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az intézmény

vezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári

szobában.

 

Az iskolai védőnő feladatai

  • A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az
  • iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a
  • tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket,
  • leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás,
  • testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).
  • A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatójával.
  • Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki
  • órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.
  • Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.
  • Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat
  • mindennapi munkájában felhasználja.
  • Munkaidejét munkáltatója határozza meg.
  • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

 

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és

megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az gyermekvédelem az intézmény összes

dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012.

(VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskolaigazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében

 

 

  1. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

8.1 A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a

házirendben foglaltak kerültek leírásra, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

 

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való

távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az

osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:

  1. a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a

rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

  1. b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását,
  2. c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

  • bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,
  • rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

 

A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem

igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet.

Tanévenként öt szülői igazolás fogadható el.

 

8.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények

Fővárosi és országos versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – egy tanítási

napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az

igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az

osztályfőnököt. Az OKTV 2. és 3. fordulójába jutott diákok a versenyek előtt öt napot

fordíthatnak a felkészülésre. A szülő írásos hozzájárulását be kell szereznie a szaktanárnak.

 

A középiskolák által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb öt intézményben

vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az

igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. A tanulónak szülői engedélyt kell

bemutatnia és a középiskolából igazolást kell hoznia.

 

8.3 A tanulói késések kezelési rendje

Az iskolából, tanítási órákról rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti,

ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanórákról való késés összeadódik és igazolatlan mulasztásnak számít.

A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló

hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök

végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

 

8.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének

előírásai szerint történik.

Igazolatlan hiányzás:i

– 1. igazolatlan óra után: az osztály napló adatai alapján a szülő értesítése

– 2. igazolatlan óra után: a gyermekjóléti szolgálat, a szülő értesítése

– tizedik igazolatlan óra után: a gyermekjóléti szolgálat, kormányhivatal, szülő iktatott

postai levélben történő értesítése

– a 30. igazolatlan óra után: a szülő, kormányhivatal, szabálysértési hatóság postai úton

történő értesítése

– az 50. igazolatlan óra után: a jegyző a szülő, kormányhivatal, értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás

következményeire.

 

8.5 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval

szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

  • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
  • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
  • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
  • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.
  • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
  • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
  • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
  • A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de
  • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

 

8.6 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető

eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása,

értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti

megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a

kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem

orvoslása érdekében.

 

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

  • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről
  • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kellj elölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
  • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége
  • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni
  • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket
  • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
  • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges
  • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
  • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
  • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
  • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
  • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
  • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása
  • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
  • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

 

  1. Záró rendelkezések

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más

érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény

honlapján.

Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. szeptember 1-jei határozatával fogadta el.

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi

munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező

érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja, a szülői munkaközösség véleményének kikérésével.

Magasabb szintű jogszabályok megváltozásának, a szervezeti és működési szabályzatban

történő érvényesítése az intézményvezető feladata. Nem szükséges újabb jóváhagyási

procedúra.

 

 

Budapest, 2014. szeptember 1.

…………………………

igazgató

 

Hozzászólás, vagy Visszakövetés

Hozzászólás

  • FELVÉTELI EREDMÉNYEK

  • Naptár

  • beni

     

  • Archívum

  • Powered by WordPress | Designed by: WordPress Themes | Thanks to best wordpress themes, Find WordPress Themes and Themes Directory